Az elnyomó szülők felismerése

Sokan szenvedünk attól, hogy úgy érezzük, gátak vannak az életünk valamely- vagy több területén. Előfordulhat az is, hogy nem a saját életünket, hanem valaki másét látjuk így. Egy barátunkét, egy rokonunkét, vagy épp a párunk, házastársunk életét. Vannak olyan gondolatok, amelyekről könnyen leleplezhetjük, hogy önzés, birtoklási vágy húzódik meg a hátterében, irányítási vágy hajtja. Ezek közül szemezgettem most párat, segítségül azért, hogy felismerjük őket, végül pedig megtudjuk, hogyan védekezzünk ellene.

Zsaroló mantrák

Vannak olyan esetek, amikor a szülők úgy nevelik a gyermeküket, hogy egy nagyon erős lelki terhet tesznek rá. Egyik ilyen módszer, amikor belenevelnek olyan gondolatokat, hitvilágot, amely nem engedi a gyermeküket felnőni.

Lássunk néhány mantrát, amelyet az elnyomó szülők használnak:

  • Egy gyereknek mindig engedelmeskedni kell a szüleinek.

  • Neked mindig jónak kell lenned!

  • Nem mondhatsz nemet!

  • Egy szülő az mindig feljebb áll, mint a gyereke!

  • Nem ilyennek neveltelek!

  • Hálátlan vagy a szüleiddel!

  • A szülőket mindig tisztelni kell!

  • Csalódtunk benned!

  • Elszomorítod szegény anyádat/ apádat!

  • Mindent nekünk köszönhetsz!

  • Majd meglátod, ha nem leszünk!

  • Egy jó gyerek mindig… (ilyen vagy olyan…)

  • Minek költöznél el, mikor itthon mindened megvan?

A mantrák hatása

Ezekkel a gondolatokkal sokkal több területen ártanak, mint az először gondolnánk: egyik komoly problémát az jelenti, hogy később, amikor a személy felnő, sérülni fog a képessége, hogy teljes jogú felnőttként viselkedjen.

Jellemző például, hogy olyan szituációkban, ahol felnőtt szerepből beszél valaki az így felnevelt személyhez, azt automatikusan újra gyerek szerepbe fog kerülni.

Gyerek szerepből nem tud kiállni a saját dolgaiért, nem tudja a helyzetet megfelelően kezelni. Gyakran előfordul, hogy nem tud nemet mondani, illetve az érzi, meg kell felelnie, ahhoz, hogy elfogadják, szeressék. Sokszor ez nem tudatosul, ritkán fogalmazódik meg.

Az ördögi kör

Látnunk kell, hogy aki nem viselkedik felnőttként, azt a felnőttek világa nem is tekinti annak. Szomorú, de, ha valaki nem képes kilépni a kisfiú vagy kislány szerepből, az folyamatosan kiteszi magát a környezete irányításának, vele szemben a „felnőttek” olyan dolgokat engednek meg maguknak, amit egyébként nem tennének. Ezáltal rombolódik az énkép, az önértékelés, és egyre nehezebb kikeveredni a nem megfelelő szerep fogságából, negatív spirálba kerül a személy.

Intő jel lehet, ha egy felnőtt embert a szülei még mindig leszidnak, ha gyakran tapasztalható tiszteletlenség a környezete részéről, vagy olyan hozzáállás, amikor nem veszik az illetőt komolyan.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy az emberek egyenlőek, a szülő- felnőtt gyermek viszonya is egy tökéletesen egyenlő helyzet, egyenrangú félként, mint két szuverén ember működnek.

Nyilván a tiszteletet az ember megadja a szülei felé, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy ennek a tiszteletnek a szülő irányából a „felnőtt gyermeke” felé is meg kell lennie.

Felnőtt személy nem érezheti azt, hogy gyerek szerepbe kényszerül, hiszen nincs gyerek szerepben. Nem lehet úgy élni, hogy az egyik helyzetben felnőttként kell helytállnunk a mindennapokban, majd egy másik időpontban kicsi, megdorgált gyerekként kell szégyenkeznünk, mert nem feleltünk meg apa vagy anya elvárásainak. Ez a totális meghasonulás állapota lenne, ami nem elfogadható, ha sikeres, kiegyensúlyozott, boldog életet szeretnénk.

Mindenképp azt gondolom, úgy van rendjén, ha a szülő a gyermekét felnőttként kezeli, megadja neki a megfelelő tiszteletet, megadja a párjának a tiszteletet, megadja a munkájának a tiszteletet, a hobbijának a tiszteletet, és elfogadja azt, hogy a gyermeke felnőtt. Így lehetséges csak együtt működni, nem, mint érzelmileg manipuláló szülő és gyerek szerepben tartott felnőtt.

Hogyan lehet szabadulni?

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mindenki addig megy el, amíg engedjük. Általában akit a szülei érzelmileg zsarolnak, azért lép nehezen, mert igazából soha nem lépett. Pontosan tudom, milyen nehéz és megtenni egy első visszautasítást, egy első „nem”-et. Ugyanakkor azt is tudom, hogy minden lépés, amikor kiállunk magunkért, erősebbé tesz. Nem félreértendő, nem versenyre, vagy egy ‘én most megmutatom dologra gondolok’.

Egyszerűen az a szabály, hogy tartsuk meg a szuverenitásunkat. Nyugodtan várjunk el tiszteletet az életünk iránt, és természetesen adjuk meg mi is. Ne engedjük, hogy gyerekként kezeljenek, ugyanakkor ne viselkedjünk gyerekként. Kezdjük el alkalmazni, hogy időnként nemet mondunk olyan dolgokra, amiket nem szívesen teszünk.

Ha nem tudunk elég erősek lenni, remek szakemberek tudnak segítségünkre lenni a témában. Mindenképp érdemes dolgozni azon, hogy a szülői manipuláció megszűnjön az életünk felett, mert a jutalom egy harmonikus, sikeresebb, felszabadultabb élet lesz.

Témák:

Párkapcsolat-építő ajándékcsomag!

Töltsd le ingyen szakértőink által összeállított ajándékcsomagunkat, amelyben összesen 12 értékes tanulmányt és hanganyagot találsz!

Hova küldhetjük?

Megismertem és elfogadom az Adatvédelmi Tájékoztatót.
Hozzájárulok, hogy hasznos tananyagokat, ajánlatokat küldjenek e-mail címemre.

Küldetésünk

Küldetésünk, hogy párkapcsolatban élő Olvasóinknak olyan gondolatokat és tanácsokat közvetítsünk, amelyek elősegítik hosszútávon is boldog párkapcsolatuk kialakítását, megtartását vagy megmentését.