Nyertesek és vesztesek

Írta: Tóth Adrienn

Nyertes vagy vesztes vagyok a kapcsolatomban?

A hétköznapokban nagyon sok apró helyzet adódik, amikor a párunkkal meg lehet harcolni az igazunkért. Kérdés, hogy megéri-e? Hogy arra tettünk-e fogadalmat, hogy mindig harcoljunk, bizonygassunk, győzzünk?

Vagy fontosabb az értő szeretet, az elfogadás, az elnézés, a jin-jang balanszra törekvés, a béke őrzése? Ez mindig a konkrét helyzettől és témától függ. Ugyanakkor mostanában sokan vannak, akiknek a párkapcsolata csatamezővé változott az igazságuk állandó hangoztatása miatt.

• Vannak élethelyzetek, amikor lehet igazunk csendben, hangoztatás nélkül is.
• Van, amikor tudjuk, kinek van igaza, de nincs szükség arra, hogy kimondassuk vagy mi magunk kimondjuk ezt.
• Van, amikor igazunk van, de le tudunk róla mondani, mert a másiknak valamiért fontosabb az ő igazsága, mint nekünk magunké.
• Van, hogy igazunk van és a társunknak is igaza van. Mindenkinek megvan a maga szempontjából az igazsága.

Olyan is lehet, hogy egy párkapcsolatban az egyik fél sokkal inkább a békét keresi és nem fontos neki az igaza bizonygatása, míg a társának ez sokkal fontosabb. Ettől még nem biztos, hogy a hangosabb félnek van többször igaza.

Ha nekem van többször igazam, akkor jobban érzem magam a párkapcsolatomban? Ha folyton bizonygatom az igazamat és harcolok, az építeni fogja a kapcsolatot a párommal? Ha a párom folyton legyőzöttnek érzi magát a vitákban, akkor majd boldog lesz velem?

A győzelem és az utolsó szó tényleg ennyire fontos egy párkapcsolati vitában?