Miért nem azt hallja párunk, amit mondani akarunk neki?

Írta: Dr. Fenyvesi Éva

Észrevettük már, hogy párunk időnként egészen másképp értelmezi mondanivalónkat, mint amit közölni akartunk vele? De gyakran fordítva is igaz. Kiderül, hogy félre értettük kedvesünket, pedig annyira egyértelműnek tűnt, mit akar közölni…

Az ilyen félreértések hátterében az rejlik, hogy egy egyszerűnek tűnő mondat mögött valójában számos információ húzódhat meg. Ezt segít megérteni egy (hamburgi) kommunikációs modell, mely szerint egy közlés 4 féle oldalról írható le.

Mi ez a 4 oldal?

1. Tárgyi-tartalmi oldal. A „mit?” kérdésre felel. Egy közlés ezen oldala érzelmektől, törekvésektől mentes.
2. Kapcsolati oldal. A „hogyan?” kérdést világítja meg. Felfedi a közlő és az üzenet befogadója hogyan viszonyul egymáshoz.
3. Önkifejező oldal. Ebben az esetben a „ki?” kérdésre kapunk választ. Egy-egy közlés során lényeges információt szerezhetünk a közlőről.
4. Felszólító oldal. A „miért?” kérdéssel foglalkozik. Ez világít rá a befolyásolás mikéntjére.

A legtöbb közlés esetén beazonosítható mind a 4 oldal, de az a gyakori, hogy csak az egyik oldal a hangsúlyos. Ugyanígy az üzenet befogadója is 4 oldalról értelmezheti a kapott információt.

Nézzük meg mind a 4 oldalt két példán keresztül!

(1) „Édesem, hozz nekem egy sört!” (2) „Ma nagyon csinos vagy!”

Mire gondolhat a közlő?

1. Tárgyi-tartalmi oldal. (1) „Szomjas vagyok.” (2) „Ez egy szép ruha.”
2. Kapcsolati oldal. (1) „Szeretem, ha kiszolgál a párom.” (2) A közlőnek nagyon tetszik a ruha viselője. „Olyan kapcsolatban vagyunk, hogy ezt nyugodtan közölhetem veled…”
3. Önkifejező oldal. (1) „Nincs kedvem a hűtőhöz menni.” „Lusta vagyok.” (2) „Megérint a szép látványa.” „Olyan ember vagyok, aki szeret bókolni.”
4. Felszólító oldal. (1) „Siess már, szomjan halok!” (2) „Máskor is öltözz így!”

Mire gondolhat az üzenet fogadója?

1. Tárgyi-tartalmi oldal. (1) „A párom szomjas.” (2) „Ez egy szép ruha.”
2. Kapcsolati oldal. (1) „Azt hiszi, hogy más dolgom sincs.” „Már megint kiszolgáltatja magát.” „Szeretem kiszolgálni a párom.” (2) „Neked akartam tetszeni.” „Csak azért mondod, hogy főzzek neked vacsorát.”
3. Önkifejező oldal. (1) „Lusta” „Szereti, ha kiszolgálják.” (2) „Jó ízlése van.” „Szeret bókolni.”
4. Felszólító oldal. (1) „Csak szólj, és már viszem is!” „Ne parancsolgass mindig!” (2) „Máskor is vedd észre az új ruhám, és én gyakrabban öltözöm így!” „Ne lódíts!”

Gondoltuk volna? Egy egyszerű mondat, mely számtalan téves reakciót válthat ki. Egyrészt, mert az üzenetnek nem ugyanazt az oldalát éreztük hangsúlyosnak. Másrészt, ha az azonos oldalt érezzük is mind a ketten hangsúlyosnak, még sem ugyanazt halljuk ki az üzenetből, amit a társunk közölni akar.

Éppen ezért, ha elbizonytalanodunk, érdemes egyből visszakérdeznünk, hogy megfelelően értelmeztük-e a másik mondanivalóját!