Mit tehetünk, ha párunk negatív érzései, kényelmetlenül érintenek minket?

Írta: Celebrini Edit

Minden párkapcsolatban előfordul, hogy az egyik fél valami olyat mond, vagy tesz, ami a másiknak nem jó, nem tetszik, nem megfelelő a számára.
Megesett már velünk is, hogy a párunk a mi viselkedésünk kapcsán, nem repesett éppen az örömtől.
Bosszús lett, frusztrált, szomorú, vagy csalódott, mérges, esetleg meg is botránkozott.

Ezektől bizony kényelmetlenül tudjuk érezni magunkat.
Társunk felénk irányuló negatív érzései bennünk könnyen feszültséghez, szorongáshoz vezethetnek. Nyomasztóan hatnak ránk, akár még meg is rettenünk. És ki a csuda szeretné rosszul érezni magát? Hát persze, hogy szabadulni szeretnénk ezektől az érzéseinktől. Különösen, hogy ha a párunknak a velünk való elégedetlenségét, arra fordítjuk le magunkban, hogy „nem vagyok elég jó”.  Ez függ attól is, hogy milyen mondatok hangzottak el, a nem kívánatos viselkedésünkkel kapcsolatban és milyen stílusban. Ám, még ügyes kommunikáció esetén is (ahol nem a személyünket kritizálták, csak a viselkedésünkről esett szó) minimum kényelmetlenül érezzük magunkat. Mit kezdünk egy ilyen helyzetben? Saját magunk rossz (nem kívánatos) érzéseivel foglalkozunk, és azokat próbáljuk elhessegetni (magyarázkodunk, elbagatellizálunk, visszavágunk) vagy a párunk érzéseivel, problémájával?

Veszekedések akkor alakulnak ki, ha nem tudjuk a figyelmünket saját magunkról áthelyezni a másik félre.

Ha fontos számunkra a kapcsolatunk, és ezt tudatosítjuk magunkban, akkor tud a célunk az lenni, hogy békésen rendezzük a felmerült nehéz helyzetet. Megoldani pedig csak úgy tudunk valamit, ha oda tudunk figyelni magára a felmerült problémára, és a társunkra.

Nagyon fontos, hogy a saját érzéseinkkel elbírjunk, uralkodni tudjunk magunkon.

A párunk nem a lelki békénket kívánja felborítani ilyenkor, úgyhogy figyeljünk, hogy ne borítsuk fel saját magunk sem!

Legyünk empatikusak!
A párunkra fókuszáljunk, igyekezzünk belebújni a bőrébe és megérteni, hogy ő mit élt át, az ő álláspontjából hogyan néz ki a helyzet, ő mit gondol, mit hogyan értelmez, értékel és érez.
Igen nehéz tud ez lenni akkor, ha a párunk bántóan fogalmaz (kritizál, leszúr, vádol…), vagy amit mond, az szerintünk téves vagy igazságtalan. Ha az ember nagyon feldúlt, akkor előfordul, hogy nehezen körvonalazódik, hogy mi is a baja tulajdonképpen, mert csak az indulat dől belőle. Emlékeztessük magunkat arra ilyenkor, hogy fontos a kapcsolatunk és a célunk az, hogy békésen elsimítsuk a dolgokat! És persze, kérhetjük, hogy próbáljon kedvesebb lenni. „Szívesen foglalkozom a problémáddal, ám kérlek, hogy barátságosabb hangnemben beszélgessünk!” Egy ilyesmi, nagyjából nyugodtan, barátságosan elmondott mondat segíteni szokott.

Hagyjuk, hogy párunk végig mondhassa a gondolatait!
Sokan egy ideig hallgatnak, aztán amikor úgy gondolják, hogy már értik a párjukat, akkor gyorsan elakarják mondani ők is a magukét. Ám a párunknak arra is szüksége van, hogy kiadhassa magából a feszültségeit. Az a legjobb, ha nem sürgetjük, hanem türelmesen, megértően végighallgatjuk. Még ha nem is vallja be, de ezért hálás lesz, és cserébe, majd ő is képes lesz meghallani minket.

Ez a két egyszerű lépés elég ahhoz, hogy lecsillapodjanak a kedélyek és normális mederbe terelődjön a konfliktus. Tudom, hogy néha lehetetlennek tűnik a két lépés kivitelezése, de – mint minden – gyakorlással ez is egyre könnyebb lesz. És a fáradozásunk jutalma, egy lényegesen jobb minőségű kapcsolat lesz.