A tékozló fiú története: miért kell elengedni?

Írta: Sánta Árpád

Előfordult már, hogy párja feladná? Máshová menekülne? Mert nem érzi jónak kapcsolatukat? Feltette már a kérdést: miért nem érti meg, hogy még mindig szeretem! Ilyenkor mit lehet tenni?

Úgy gondolom a tékozló fiú története segíthet ebben a kérdésben!

Keresztényként nagyon szeretem ezt a bibliai történetet. Lényegében arról szól, hogy volt két fiú egy családban. A fiatalabbik megelégelte a jelenlegi életét. Úgy gondolta mindenhol jobb lesz, csak otthon nem. Így kikérte a rá eső örökségét apjától.

Mivel volt pénze, így gyorsan barátai is lettek. Akikkel tivornyázott, bulizott és együtt lógott. A vagyonát eltékozolta, mivel nem dolgozott. A gazdagsággal együtt társai is szépen kezdtek elfogyni. Végül a disznóólban kötött ki. Ott vállalt munkát.

Sanyarú sorsa lett. Éhezett! Annyira, hogy még a moslékot is megette volna, de még azt sem engedték meg neki. Teljesen összetört! A megélhetési barátok leléptek. Senki sem szánta meg őt!

Akkor eszébe jutott, hogy apjánál talán jobb sorsa lenne. Ha még szolgálóként is. Hazament.

Apja már várta! Nem szidta le! Nem kezdett mindenféle atyai tanácsokat adni! Egyszerűen csak szerette! Eltekintve mindentől, visszafogadta fiát! Mindent felülírt az öröme!

Vajon milyen tanulságot vonhatunk le?

A gyülekezetben egy család válni készült. Külön költöztek, megtörtént a megállapodás a gyerekek láthatásáról. Az egyik fél a kilátástalan helyzet ellenére sem adta fel. Nem tolakodva, de kitartott a párja mellett. Meghagyva a döntését. Elengedte őt, továbbra is imádkozott!

A másik félnek kemény volt a szíve. Semmilyen esélyt nem adott. Mivel gondolni se tudott a folytatásra. Az érzelmi állapota miatt. Azonban az idő múlásával ez mégis megváltozott! Belátásra jutott és visszament. Újra meglátta, hogy párja mellett van a legjobb helye. Most egy helyreállt családban élnek!

Ki az, aki nem akarna ilyen történeteket látni? A helyzet az, hogy mindig könnyebb feladni!  Kitartás és tényleges megbocsátás nélkül, nem lett volna happy end!

Miért engedjük el?

A tékozló fiút is valami hajtotta. Nem értékelte apja jóságát. Majd később összehasonlította két életét. Valójában akkor értette meg, a vagyonnal mást is elvesztett!

Szeretném, hogyha látnánk mennyi szeretet volt apjában. A körülmények ellenére visszafogadta.

Ebben az esetben igaz az a mondás: ha szereted, engedd el. Még ha ez életünk legnehezebb döntése is. Fontos, hogy először vizsgáljuk meg, miért is elégedetlen párunk! Elsőnek nekünk kell változnunk! Nézzük meg mi az, ami idáig vitte kapcsolatunkat és tudatosan kezdjünk el dolgozni rajta!

Tudom, hogy ilyenkor társunk szíve kemény és elutasító.

Mi mindent megpróbálunk, azért, hogy helyrehozzuk vele a kapcsolatunkat.

De ő ennek ellenére sem hajlandó velünk maradni és el akar költözni? Mit tegyünk?

Bármennyire is fáj a szívünknek, el kell engedni! Így esélyt adunk a visszatérésre! Máskülönben még keményebb lesz a szíve felénk!

Az apa hagyta, hogy fia döntésének legyen kiszolgáltatva. Akkor történt maradandó változás, amikor hazament. Nem azt kapta, amit érdemelt! Amit várt! Valójában megtört. Belátta, hogy apjánál van a lehető legjobb helyen!

A jó hír az, hogy van remény. A tékozló fiú történetéből látható: az apa nyitva hagyta az ajtót. Imádkozott és várt!

Az öröm, a szeretet, a kitartás, a bizalom és a tényleges megbocsátás képes begyógyítani bármilyen megtört szívet!