Egy kapcsolatot lĂ©trehozni sokkal könnyebb, mint azt minĹ‘sĂ©gi szinten fenntartani. Minden kapcsolat nĂvĂłssá tĂ©telĂ©hez más Ă©s más recept szĂĽksĂ©ges. Ennek ellenĂ©re számos olyan dolog lĂ©tezik, melyek azt bizonyĂtják, hogy az azt alkalmazĂł párok boldogabbak, mint mások…
Vannak olyan kapcsolatok, amelyek elve kudarcra vannak ĂtĂ©lve, nem működtethetĹ‘ek. MĂ©gis prĂłbálkozunk. Bármennyire is nehĂ©z bevallani, hogy kudarcot vallottunk, mielĹ‘bb le kell zárni, ha azt tapasztaljuk, hogy kapcsolatba fektetett energiáink nem hasznosulnak. MinĂ©l elĹ‘bb törtĂ©nik, annál kevesebb sĂ©rĂĽlĂ©st okozunk partnerĂĽnknek Ă©s magunknak, annál kevesebb idĹ‘t rabolunk el tĹ‘le Ă©s magunktĂłl.
Ne keverjĂĽk össze a rossz kapcsolatot a kapcsolatban elĹ‘fordulĂł konfliktusokkal. Tudomásul kell venni, hogy a hosszĂş távĂş kapcsolat sohasem lesz sĂşrlĂłdásmentes, de hogy egy konfliktus Ă©pĂt-e vagy rombol, rajtunk mĂşlik…
Sokan félnek a magánytól. Ne feledjük, az egyedüllét nem azonos a magánnyal. Ha megtaláltuk párunkat, nem azt jelenti, hogy megszűnünk önálló emberi lénynek lenni és akkor fejezzük ki szeretetünket, ha éjjel-nappal a másikra telepszünk.
Kapcsolatunkat erĹ‘sĂtheti, ha magunknak Ă©s a másiknak is adunk szabadságot, idĹ‘t. Ez nincs ellenmondásban azzal, hogy minĂ©l több minĹ‘sĂ©gi idĹ‘t töltsĂĽnk partnerĂĽnkkel.
Ehhez kell egy nagy adag empátia, odafigyelés a másikra. Ne csak azt tudjuk, hogy mi jó nekem, hanem azt is, hogy mi jó a másiknak. Ha ez kölcsönös, akkor úgy tudjuk szeretni őt, hogy neki is jó legyen.
A legtöbben arra törekszünk, hogy elmondhassuk problémáinkat, napi gondjainkat, és el is várjuk szerelmünktől, hogy meghallgasson. Ha lehetőséget adunk a szerepcserére, akkor ez rendjén is van. Ennek ellenére törekedjünk arra, hogy amikor a másik beszél, figyeljünk, érezzük, hogy a másik mit érez, és ne legyünk türelmetlenek, hogy mikor jutunk már szóhoz.
Agyunk az Ă©rzĂ©seket sokkal hamarabb lekĂ©pezi, mint a tĂ©nyeket.  EzĂ©rt „vĂ©szhelyzetben” hagyjunk egy kis gondolkodási idĹ‘t magunknak, mielĹ‘tt reagálnánk. Ha háromig számolunk, mielĹ‘tt indulatbĂłl szĂłlnánk, lesz idĹ‘nk vĂ©gig gondolni Ă©rzĂ©seinket, rátalálni mi fájt az adott dologban. Ha már megbántottuk társunkat, sokkal nehezebb az Ăgy kialakult sebet gyĂłgyĂtani.
Miután párunk már sokadszorra bizonyĂtotta, hogy mennyire szeret minket, akkor se hagyjuk elkĂ©nyelmesedni magunkat. A plusz kilĂłk, a nem volt kedvem hajat mosni, stb-t ne hagyjuk eluralkodni kapcsolatunkban, mĂ©g akkor sem, ha a másik azt mondja, hogy Ĺ‘ Ăgy is szeret bennĂĽnket.
Igen! Beszélgessünk! Ne hagyjuk elhatalmasodni azt a gondolatot, hogy „nem mondom el, nem kérem meg, mert a másiknak tudnia kell, ha szeret…” A kapcsolatok (és nemcsak a párkapcsolatok) a legtöbb esetben a kommunikáció hiánya, vagy a nem megfelelő kommunikáció miatt buknak el. „Milyen jó lett volna, ha időben megbeszéljük…” mondatok helyett mindig azonnal, frissiben beszéljük meg gondjainkat, problémáinkat és persze örömeinket.
A kapcsolatok sok munkát Ă©s elkötelezettsĂ©get igĂ©nyelnek, Ă©s nehĂ©z lenne találni olyat, amely nem tartalmazott soha konfliktust, fĂ©lreĂ©rtĂ©st. Egy kis tĂĽrelemmel Ă©s odaadással azonban mindig lehetsĂ©ges a hosszĂş Ă©s boldog kapcsolat kialakĂtása. Ha rendszeresen ápoljuk kertĂĽnket, mindig szĂ©pek lesznek növĂ©nyeink, virágaink. Ez igaz kapcsolatunkra is.
Töltsd le ingyen szakĂ©rtĹ‘ink által összeállĂtott ajándĂ©kcsomagunkat, amelyben összesen 12 Ă©rtĂ©kes tanulmányt Ă©s hanganyagot találsz!
KĂĽldetĂ©sĂĽnk, hogy párkapcsolatban Ă©lĹ‘ OlvasĂłinknak olyan gondolatokat Ă©s tanácsokat közvetĂtsĂĽnk, amelyek elĹ‘segĂtik hosszĂştávon is boldog párkapcsolatuk kialakĂtását, megtartását vagy megmentĂ©sĂ©t.