TUDATOSSÁG

Írta: Kolos Krisztina

A csapból is ez a szó folyik, már-már elcsépeltnek érezhetjük, ha nem vagyunk tisztában a fontosságával, jelentőségével. Az élet minden területén rendkívül fontos ez a szó vagyis a tartalom, és lehetőség, amit magában hordoz.

Milyen lehetőségről beszélek?

A BOLDOGSÁG LEHETŐSÉGÉRŐL!

Megmutatom a különbséget tudatos és ösztönszerű között és talán érthetőbbé válik a dolog.

A tudatosság azt jelenti, hogy Ön dönti el, hogy segíti-e magát a boldogulásban, vagy ezzel ellentétesen cselekszik. A döntés az Öné, a felelősség is 100%-ban az Öné. A világ és a benne történő események, törvényszerűségek befolyásolására ugyan nincs lehetősége, de ahogyan reagál az adott helyzetekben, amilyen döntéseket hoz, azzal már befolyásolja a saját boldogulását. Lássuk tehát a különbségeket:

A tudatos a következőképpen éli az életét:

• „Én alakítom az életemet” – a mottója.
• Vállalja a felelősséget minden gondolatáért, tettéért.
• Egy cél lehetséges: a siker, ennek mindent alárendel.
• A kudarcot lehetőségként, tanulnivalóként, tapasztalatként fogja fel.
• Nyitott arra, hogy tanuljon másoktól, elismeri a tudást, a bölcsességet.
• Nem retten vissza a nehézségektől, hiszen hullámvölgyek mindig adódnak. Arra törekszik, hogy olyan erős, bölcs legyen, hogy az adódó problémákat önmagához képest egyre könnyedebben legyen képes megoldani.
• Elfogadásból kiváló, képes továbblépni a sérelmeiből, képes tanulni a hibáiból.
• Akkor is cselekszik, kockáztat, amikor fél.
• Tudja, hogy csak a kényelmetlenségek, változások vállalása árán fejlődik.

A tudattalan (ösztönszerű) az alábbiak szerint él:

• „Az élet megtörténik velem” – mottó, aminek a következménye mindenki más hibáztatása, önigazolás, sebek nyalogatása.
• Nem képes felelősséget vállalni, amikor mégis elengedhetetlen, kifejezetten kényelmetlenül érzi a helyzetben magát, hárít, menekül.
• Könnyen belemerül a veszteségtől való félelem érzésébe.
• Szeretne boldog lenni, de az első megpróbáltatásnál elbizonytalanodik és feladja, így a „szeretnék boldog lenni” mottó csak üres frázissá válik. Aki nem teljesen elkötelezett a boldogság mellett, az nem kapja meg azt.
• Gondolataiban mindig ott motoszkál a kudarcra számítás. Mindig van frappáns magyarázata arra, hogy mi miért nem működőképes.
• Másokat okol saját boldogtalanságáért.
• Problémakerülő magatartás, szabaduljunk a nehézségektől, ne is vegyünk tudomást a létezésükről.
• Nem képes elfogadni. Annyira nem, hogy évekig, akár évtizedekig, vagy élethosszig tartóan dagonyázik egy vélt, vagy valós sérelmében.
• Leblokkolja a félelem.
• Fél a változástól, az ismeretlentől, mindemellett hitegeti magát, hogy minden úgy van rendben, ahogy van.

Azért mielőtt olvasóim a kardjukba dőlnének elkeseredésükben, leszögezném, hogy nincs tökéletes ember, tehát nincs olyan, akire csak a tudatosok vagy csak a tudattalanok leírása illene. Vannak életterületek, ahol képesek vagyunk tudatosabbnak lenni és vannak olyanok, amelyekben kihívást jelent a tudatosság megvalósítása, így a reakciónk ösztönszerű marad.

Mindenesetre egy biztos: a tudatos életmódra törekvéssel könnyíthetünk az életben való boldogulásunkon!