Női igények – nem úri huncutság

Írta: Sámoly Nikolett

Csak most volt az esküvőtök, ahol minden tökéletesen zajlott, beköltöztetek a közös otthonotokba vagy talán már épp a család bővítésén fáradoztok és minden olyan rózsaszín és álomszerű. A családotok, barátaitok mind a tökéletes párt látja bennetek, és azok is vagytok, hiszen fiatalok vagytok, szerelmesek, mi baj lehet? Nem is szívesen halljátok meg a tapasztaltabb házas ismerőseitek jó szándékú tanácsait. „Figyeljetek majd egymásra, ha jön a baba és az asszony egyedül van otthon a gyerekkel, figyeljetek egymásra, ha majd a gyerekek óvodások, iskolások és az asszony visszamegy dolgozni, figyeljetek egymásra, ne távolodjatok el egymástól!” Ugyan már! Gondoljátok ti, ez veletek nem történhet meg! Van egy rossz hírem! De, meg fog!

Törvényszerű lenne az, hogy a családi élet kibontakozása a házasság ellaposodását és a felek eltávolodását vonja maga után?

Nem. Amennyiben tudatosan készültök rá és tesztek ellene.

A tapasztaltabb ismerőseitek nem beszéltek félre, valószínűleg ők már belefutottak ebbe és nem hiába szeretnék felhívni a figyelmeteket. Mint sok minden más esetben is, itt is a legjobb megoldás a megelőzés!

De miről is van szó?

Amikor szerelmesek vagyunk és csak a másik teszi ki a gondolataink nagy részét, csak rá vágyunk, folyton együtt akarunk lenni, nehéz elképzelni, hogy érezhetünk majd egyszer másképp is. A kapcsolat kezdetén minden olyan egyszerű és szép, a férfi FÉRFI lehet, hiszen meghódítja a nőt, figyelemmel, kedvességgel, bókokkal halmozza el, csak rá fókuszál, nincsen más célja az életben, mint megszerezni és feleségül venni élete szerelmét. A nő pedig NŐ lehet, hiszen fogadja az udvarlást, szeretve érzi magát, érzi, hogy szükség van rá, hogy vágynak rá, a férfire fókuszál és nincs más célja, mint gondoskodni a férfiról, támogatni, egységet alkotni vele. Eddig tényleg egyszerű, igaz? Mindenki megkapja, amit szeretett volna. Akkor mégis hol csúszik el az egész? Hol lesz az egységből társas magány?

Sokszor hallhattuk azt a kifejezést, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy nő. Ez valóban így van. Minden férj MÖGÖTT áll egy feleség. Mivel mögötte áll, mert már hozzá tartozik, a férfi már nem rá fókuszál, pontosabban már nem csak rá, hanem például a munkájára, hiszen újabb „területen” is sikeresnek kell lennie. Tegyük fel, a feleség otthon van a közös gyermekükkel. Mit szeretne a férj, amikor fáradtan hazatér a munkából? Békét, nyugalmat, elfogadást, amit a hátországa nyújt neki. Ezzel szemben mit szeretne a feleség? Figyelmet, kedveskedést, bókokat, azt hogy nőnek érezhesse magát, hogy tudja, a férje vágyik rá. Meg fogja kapni? Nem valószínű. A feleség hiába jelzi az igényeit, a férfi nem érti, mit akar. Neki mindene meg van, feleség áll mögötte, otthon, hátország, ahonnan minden nap újult erővel szállhat harcba a meghódítandó célért, munkáért, sikerért. Nincs is ezzel semmi baj, ez így van kódolva a férfiakban. A gond abból adódik, hogy ők saját magukból indulnak ki, ha nekik jó, akkor a feleségnek miért nem. Azt gondolják, a feleség telhetetlen vagy hisztis, pedig csak a korábban is meglévő jogos igényeit szeretné továbbra is kielégíteni. Jelzi, hogy baj van, szól egyszer, szól kétszer, háromszor, százszor, közben pedig egyedül érzi magát egy házasságban, hiszen élete párja nem hallja meg őt.

Innen pedig minden elromolhat. A férj általában akkor veszi komolyan, hogy baj van, amikor a feleség (szerinte) hirtelen megváltozik, esetleg szeretne továbblépni, vagy már „tovább” is lépett. Ekkor már mindenre hajlandó, mindent sutba vág, munkát, „sikert, pénzt, csillogást”, hiszen eltűnt mögüle a hátország, a bizonyosság, a béke és nyugalom, felborult az élete. Csak hogy innen már nagyon nehéz visszafordítani a dolgokat, de nem lehetetlen.

Mit lehet hát tenni, hogy ez ne így történjen?

Valóban a megelőzés a legjobb módszer, ha már tudtok róla, ha tudatosak vagytok, és nem hagyjátok, hogy elmenjen mellettetek az életetek, ha igyekeztek minél jobban megismerni egymást, egymás lelkét, egymás működését, igényeit, vágyait és igyekeztek tenni is érte, akkor nem lehet nagy baj, akkor tényleg lehettek tökéletes pár még az aranylakodalmatokkor is.