Adventi kapcsolódás fénylő „Szeretet-köntösben”

Írta: Szirbek Rita

Ajtónkon December kopogtat deres kabátjában, hamarosan lezárjuk az évet. Az év körforgásában a Karácsony és a Vízkereszt mint egy templom két magas oszlopa magasodik elénk, melyek előtt hosszú díszes lépcsősorként fokozza a várakozást szívünkben advent négy hete. Az asztalon már ott díszeleg a kézműves adventi koszorú a fellobbanásra áhítozó gyertyákkal. Ünnepi díszekben pompáznak a települések utcái, az otthonokban egyre több fény gyúl, előkerülnek a leheletnyi porlepte dobozokból a generációk üzeneteit hordozó családi ereklyék, a nagymama kristály tortatálja és antik karácsonyi díszei, a gyermekkorunkban az angyal érkezését jelző ódon csengettyű.

A Karácsony talán az emberiség, az emberi érzelem legnagyobb kifejezésének ünnepe, a szeretet ünnepe. A Karácsony, mint bizonyság megmutatja, hogy az ember valójában miért van a földön, miért él itt, mi a célja ezen belül a létnek. Ez a cél valójában a szeretet megtanulása, a szeretet megtapasztalása, a szeretet felismerése. Mintha a világot alkotó tudat Karácsony éjjelén maga is alászállna az emberek közé és szétáradna közöttünk. Az emberek összekapcsolódnak egymással és ez az összekapcsolódás le tudja győzni az akadályokat.

Ilyenkor valahogy mindenki megváltozik. A lélek sűrűbben nyitogatja ki érzékeny, rozsdás ablakát és befogadóvá válik a jóra. Képes önmagából is sokkal jobbat és többet kihozni.

Rálelni a lelki békére

S mire szolgálhat az adventi időszak, amíg várjuk a Karácsonyt, a szeretet ünnepét? A hétköznapok monotonitásában mindenkivel együtt nekünk is eszünkbe juthatnak az elmúlt év eseményei, remélt, megélt dolgai, örömeink, tragédiáink, kapcsolataink. S mindez egy különleges köntösbe burkolózva, lecsendesedve, átgondolva, elmerengve, a négy hét alatt rálelve a lelki békénkre. Végig gondolva azt, hogyha sikerül önmagunkkal, majd párunkkal is harmonikusan összekapcsolódnunk, akkor ez a megnyilvánult szelíd erő utat mutathat nekünk. Hogyha ez egyszer működik, akkor miért ne működne másodszorra, sokadszorra is. Ha egyszer meg tudjuk mutatni egymásnak Férjként és Feleségként, hogy szeretjük egymást, akkor semmi nem tiltja meg nekünk, hogy annak folytatása legyen, hogy működjön, hogy állandóvá tudjon válni. Érezhetjük azt párként, hogy ha egyszer képesek vagyunk a megújulásra, a felismerésekre, akkor ez működhet az év bármely időszakában. Az Adventi várakozás és a Karácsony, mint egy örök visszatérő Szellemiség, jelzi és tanítja az embereknek, hogy egymásra figyeléssel megérezhetjük a másik ember lelkéből áradó szeretetet.

Mit jelent számunkra a lelki békére találás? A Türelmet, a Hálát, az Elfogadást, a  Csendes nyugalmat, mindezeket egy „Szeretet- fényfüzérre” felfűzve, díszes köntösbe öltöztetve.

A Türelem ereje

A türelem nem más, mint kitartó szándékkal várni a változást. Önuralmat, önfegyelmet gyakorolni hosszasan, tűrni, megengedni megérteni, minden körülmények ellenére, persze önmagunk határaival tisztában léve. Márai Sándor szavait idézve a türelem nem más, mint „Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok-emberek, eszmék, helyzetek-, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket…”

Meg kell tanulni kitartani és ez bizony nehéz, higgyék el, mindannyiunknak az. És valójában erre csak az képes, aki nyugodt, mert van hite és bizonyossága, hogy jó úton jár és tetteit a jóra való törekvés mozgatja. Ez a jó nem más, mint a szeretet, szerelem lángjának, tüzének őrzése: a szeretetteli másikhoz való odafordulás, párunk őszinte elismerése, dicsérete, egy szenvedélyről, tűzről árulkodó ölelés, csók a szürke hétköznapokban. Megérteni a párunkat és kedvesen ösztönözni, ha a karácsony előtti forgatagban a kedvenc portrét még mindig nem fúrta fel a falra, esetleg nem tartotta be valami miatt az ígéretét, vagy megérteni, ha a Feleség valami egyszerű ételt „rittyent” ebédre, mert éppen  a Férj  vágyott ajándéka felkutatásával töltötte a délelőttjét.

Emellett fontos az önmagunk felé irányuló türelem is, hogy ne akarjunk kevés idő alatt végezni az adventi teendőinkkel, ne akarjuk letudni gyorsan a dolgokat.  Annyit vállaljunk, tűzzünk ki megvalósítandó feladatoknak, amivel meg tudunk birkózni. Élvezzük ki a pillanatokat, szeressük a jelenünket. Ha egy díszes kirakat előtt van merengeni időnk, akkor éljük meg azt boldogan, ha kézműves ajándékot szánunk szeretteinknek, akkor vessük bele magunkat bátran az alkotás örömébe, elég időt hagyva magunknak. Készíthetünk akár közösen is ajándékot, süthetünk díszes mézeskalácsot a párunkkal, szeretett Gyermekünknek, szerettünknek, türelmesen odafigyelve a másik kézműveskedő fél elképzeléseire, meglátásaira.

A türelem a várakozást is magába rejti, a Karácsonyi időszakig való számlálást ünnepélyessé, romantikussá is tehetjük. Jómagam évről-évre élmény-elemekkel teli üzenetekkel töltöm meg a Férjemmel közös adventi naptárunkat, melyek beválthatóak kupon formájában. pl. „Ki nevet a végén” társasjátékozás, Kényeztető hátmasszázs vagy Forralt-bor kortyolgatás kedvenc feliratos pléh bögréinkből… Tavaly Férjemtől pedig egy  valódi ízorgiát idéző 24 db-os teaválogatást kaptam, alig vártam már, hogy minden nap újabbat kóstolhassak meg nagy teázó révén. A romantika hangulatát megőrizve „csak-úgy” apró meglepetésekkel évközben is törekszünk egymásnak hasonló örömöket szerezni.

A türelem idei igazán kiemelt fontossága

Ez az év nagyon sok embernek, párkapcsolatnak tele volt megpróbáltatásokkal, nehézségekkel, karantén-összezártság okozta veszekedési forgatókönyvvel vagy éppen szakítással. A Karácsony is másabb lesz, mint azt megszoktuk, a távolságtartásból adódóan és ha végiggondoljuk, még több szeretetre és türelemre lesz szükségünk.

Ha Önnek másképp alakulnak az ünnepi találkozói, mint megszokta – legyen türelmes

Ha Önnek az idén először egyedül kell átélnie a Karácsonyt, ha a párkapcsolata nem a legfényesebb oldalát mutatja – legyen türelmes
Ha Ön betegséggel küzd vagy éppen a karantén időszakát éli – legyen türelmes

Ha a gondjai felszínre kerültek a munkahelyén  és most még egyáltalán nem látja az ijesztő alagút végét – legyen türelmes

Ha Ön túlságosan fáradtnak érzi magát a sokasodó teendők miatt – legyen türelmes

Ha most oly emberpróbálónak élhetjük is meg, higgyünk benne, hogy a bennünk lévő akarat, hit és szeretet ereje idővel meg fogja teremni a gyümölcsét. Most még nem látható, érezhető, nem kézzelfogható, de idővel eljön! Ha szükségét érezzük, próbáljunk rátekinteni az életünkre a másik oldalról, próbáljuk megvizsgálni az életünket a hála szemüvegén keresztül.

A hála jótékony jegyében

Advent második hetében elindulva a választott úton haladva lehetőséget adhatunk magunknak, hogy végig gondoljuk, miért lehetünk hálásak az életünkben? Lelassítva gondoljuk át újra az évünket és idézzük fel higgadtan az elmúlt időt. Adjunk hálát minden apró dologért. Kezdhetjük ezen a héten úgy a napunkat, hogy hálát adunk az előttünk álló napért, azért, hogy egészségesen felébredhettünk és zárhatjuk egy napot megköszönő hálaadással. Ebből a későbbiekben is kialakíthatunk egy rituálét, megláthatjuk mennyire felemelő, megnyugtató érzés. Ezt továbbfűzve a szeretet jegyében elmerenghetünk azon, hogy Miért tartozunk hálával a párunknak? Először csak néhány dolgot írjunk le magunknak. „Köszönöm, hogy sok áldozatot hozva gondoskodtál rólam, a gyermekünkről és a háztartásról, mikor beteg voltam! Hálás vagyok a csodás gyertyafényes vacsoráért! Köszönöm, hogy kicserélted a kiégett villanykörtét! Köszönöm, hogy feltetted helyettem a függönyt! A sort elkezdeni nehezebb, de annál hosszabb, ha őszinték vagyunk. Választhatjuk, hogy egy meghitt pillanatban elmondjuk ezt a párunknak, de választhatjuk azt is, hogy lejegyzetelve, akár díszesen felöltöztetve, akár  sokatmondó kézírással és bekeretezve adjuk ezt idén Karácsonyra Férjként/Feleségként az „oldalbordánknak”. Higgyék el, garantált a siker! Tavaly Férjem könnyes tekintete szolgált erre bizonyítékul, mikor kibontotta ünnepi köntöséből a fényes rámába foglalt hála- soraimat. Ne feledjük, ahhoz azonban, hogy őszintén hálásak lehessünk valamiért valakinek, fontos a tetteinek, a személyiségének, a személyének az elfogadása.

Az elfogadás fontossága

Advent harmadik hetében kiemelten nagy hangsúlyt fektethetünk arra, hogy Feleségként/Férjként csendesen figyeljük a párunkat. Csak meghúzódunk csendben pl. a reggeli kávé kortyolgatása közben és figyeljük őt: a mozdulatait, a külsejét, a gesztusait, az öltözékét egyfajta test-pásztázással érzékeljük őt. Hogy viseli a haját, milyen édes az a tincs ott oldalt, Milyen fantasztikusan mutat ebben az ingben és mennyire illik a szeme színéhez, Mennyire lenyűgöző, ahogy a mosoly-gödröcskék megjelennek a pofiján, Milyen erőt sugárzó az ujjai hossza, Mennyire simogató az orgánuma… Ha igényt érzünk rá ezt elismerő szavakként „elrebegve” vagy egy szerelmes messenger-üzenetben a napi távollét alatt meg is oszthatjuk a párunkkal. „Azt szeretem benned, hogy jószívű vagy.” Azt szeretem benned, hogy figyelmes vagy.” Akár ebből is készíthetünk egy karácsonyi ajándékot, jómagam ezt is sikert elérve megtettem már és Férjem is meglepett hasonlóval egyik születésnapomon. Ez a cselekedet segítheti a szeretet-tankjaink feltöltését, a ráhangolódást egy közös estére, éjszakai romantikázásra, összesimulásra.

A napok alatt eljuthatunk oda, hogy végig gondoljuk, Mit szeretünk a párunkban? Mitől érezhetjük szeretve magunkat mellette? Mivel nyűgözött le az idén bennünket leginkább? Tehetjük, hogy felidézzük emléktárunkból, Hogyan ismerkedtünk meg, s hogy éreztük magunkat közben? Milyen volt az első együtt töltött karácsonyunk és melyik ajándéknak örült a párunk a legjobban? Akár azt is átélhetjük újra gondolatban, hogy bennünket melyik ajándéka villanyozott fel leginkább? A gondolatokat követhetik a tettek, amikor egymásra hangolódva, egy mindkettőnknek alkalmas időpontot keresve megbeszélhetjük ezt, „nosztalgia-minőségi időt” ajándékozva egymásnak. Közben teret adva a csendnek, a meghittségnek, a nyugalomnak.

A beszédes csendre, meghittségre, nyugalomra hangolódva

Higgyük el, ha tudatosan haladunk, a hetek alatt megérkezhetünk azon pillanatokig, hogy egyre inkább igényünk lesz a nyugalomra. Az ajándékok vásárlását, készítését nem szerencsés az utolsó pillanatra hagyni, mert ez mentesíthet bennünket a feszültség érzése alól. Igyekezzünk felismerni, mit jelent nekünk a Karácsony: az ajándékok özönét vagy inkább az együttlétre való igényt, a másikra való odafigyelést, a figyelmet sugárzó kedves üzeneteket. Az idén ennek nagy súlya lehet, hiszen családi kapcsolatainkban többekkel csak telefon-üzenetet tudunk váltani vagy skype idején csupán távolról találkozhatunk.

Hogyan támogathatjuk az elcsendesedést? Férjemmel a több mint 20 éves kapcsolatunk alatt esetünkben bevált, hogy lágy, kellemes zenéket hallgatunk, kandallónk lágy mormogással közbe-közbe szól, esténként gyertyfény himbálódzik, az édes otthonunk ablakaiban hívogató fények gyúlnak. Emellett egyediségként a várakozás huszonnégy napján nem csupán a Kisfiúnknak olvasunk az adventi olvasó-naptárából minden este, hanem egymásnak is csodás karácsonyi történeteket mesélünk tündöklő gyertyafényben, fűszeres forralt bort, ízes teát kortyolgatva. Több könyvünk, jegyzetünk is van erre a célra (pl. „Egy csésze vigasz karácsonyra” vagy „A kedves gondok ünnepe” címűek) Varázslatos érzés mindkettőnknek, ahogy együtt visszarepülve az időben ezer gyermekkori élmény zúdul ránk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Férjek és Feleségek!

Az adventi koszorún lassan fellángolnak a táncra áhítozó gyertyák. Mikor  majd a gyertya lángjának játékát figyeli, bízom benne, hogy Önnek is eszébe fog jutni az adventi út, az advent szellemisége, mely a párkapcsolat vezérfonala is lehet… és nem csupán decemberben. Eszébe jut a türelem ereje, a hála jótékonysága, az elfogadás fontossága és a beszédes csendre, nyugalomra hangolódás, eszébe jut a saját békéje. Az Ön/Önök lelki szemei előtt is kirajzolódik egy színes, hívogató fényfüzér, a szeretet fényfüzére, mely a párkapcsolat legfontosabb építő-ékköve. Ezen ékkő lehetővé teheti a fény gyúlását, újragyúlását a párkapcsolatába, Férfi és Nő együttléteibe, ugyanúgy ahogy mi is  melegséget árasztó fényeket használunk otthonainkban… és nem csak decemberben.

Hiszen ami egy hónapig működik, miért nem működne akár 12 hónapon vagy 12, 24 éven át? Vagy még tovább? Csak hinni, reménykedni kell benne…és szeretni…önmagunkat és a másik felünket. Hogy Te+Én Mi lehessünk…

Higgyék el, a szeretet maga a teremtés, s abban a pillanatban, amikor a Karácsony szelleme megérinti az embert, megérinti Férfit és Nőt, új gondolatok, új élethelyzetek, új csodák történnek az emberi élet apró világában. Várjuk együtt a Csodát, kitárt szívvel, nyitott Lélekkel! Hangolódjunk, várakozzunk a fénylő szeretet-füzérben, az érzeteinket lágyan beburkoló szeretet-köntösben…!

„A szeretet türelmes,
a szeretet jóságos.
A szeretet nem féltékeny.
Nem kérkedik… nem viselkedik bántóan…
Most megmarad a hit, remény, a szeretet.
Ez a három.
De köztük a legnagyobb a szeretet.”

Áldott Adventet és Karácsonyt kívánok valamennyiüknek!