Figyelem a párkapcsolatban, avagy miként közlekedünk a mindennapokban?

Írta: Bakura József

Ma késő délután a suliból hoztam haza Koppány fiamat. Jó előre kitettem az indexet, hogy jelezzem a mögöttem haladónak: le szeretnék parkolni. A visszapillantóból láttam, miként áll meg a kocsi mögöttem. Ott volt, szinte helyet sem hagyott, hogy hátra tolassak. Vajon a vezetője tudja ilyenkor, mit jelent a figyelem a párkapcsolatban? – futott át az agyamon a gondolat.

MIT MUTAT MEG A VEZETÉSI STÍLUSUNK?

Lehet, hogy az autós éppen elgondolkodott. Az is lehet, hogy nehéz napja volt bent a munkahelyén, és még annak a hatása alatt volt.

Csak találgatni lehetne, miként történhet meg, hogy a forgalomban velünk együtt közlekedők nem jeleznek az autóstársaiknak.

Ismert eset, amikor egy előttünk haladó vezető az utolsó pillanatban teszi ki az indexet. Ilyenkor nagyon észnél kell lennünk, hogy ne ütközzünk vele. Vajon egy ilyen vezető milyen lehet a párkapcsolatában? Lehetséges, hogy beszámol a párjának a vele történt dolgokról, vagy csak akkor beszél, ha már nagyon muszáj?

A városban közlekedünk, és ki van téve a sebességkorlátozó tábla. Lelassítunk, mert nem akarunk belefutni egy gyorshajtás miatti büntetésbe. Igen ám, de a mögöttünk haladó autós ránk mászik, és nyomna előre bennünket. Sőt, még akár dudál is ránk.

Ismerős ez a helyzet?

Mi meg ott ülünk nyugodtan a volán mögött, és csak mosolygunk bele a világba. Na jó, ilyen is csak a mesében van. Igen, reagálunk, és finom szavak hagyják el a szánkat. Pedig, ha jobban belegondolunk, mi is számtalan esetben cselekedtünk már hasonlóan, és másztunk rá az előttünk haladó autósra. De az más volt, meg lehet, hogy észre sem vettük.

FIGYELEM A PÁRKAPCSOLATBAN

A párkapcsolat arról szól, hogy figyelünk a másik felünkre. Ki van téve az antennánk, és azon keresztül fogjuk a jeleket. Mert jelek mindig vannak. Lehet, hogy nem szavakban jönnek felénk, hanem „csak” alig követhető gesztusokban.

A jó és szeretetteljes párkapcsolat alapja a megfelelő kommunikáció. Amikor mind a két fél úgy beszél és éli az életét, hogy azt a párja fogja és kódolja. Ekkor szinte érezzük a másikat, annak minden rezdülésével.

Mindnyájan figyelemre vágyunk a párkapcsolatunkban. Mint a kisgyerek, aki szomjazza a szülei pillantását:„Anya… Apa… figyeljétek”. Igen, ilyenek vagyunk, mert emberből vagyunk. Figyelemre, és általa szeretetre vágyunk.