Anyóshelyzet (Amikor akasztják a hóhért…)

Írta: Tankó Lászlóné

Azt hittem, eleget tudok ahhoz, hogy jó anyós legyek. Elméleti tudásom a topon, ráadásul sokat láttam a szüleim, barátaim és más ismerőseim kapcsolatának ezen szeletéből. Úgy éreztem, abban a helyzetben én tudnám a megoldást. Ehhez képest utolért a végzet: én is anyós lettem.

Próbálom betartani az alábbi szabályokat. Mielőtt erre rátérnék, le kell szögeznem, végtelenül szeretem a vejem, az első perctől úgy, mintha mindig is ismertem volna. Nem mondom azt, hogy úgy, mint a saját gyerekemet, mert nem tudom, milyen egy saját fiút szeretni. (Nekünk csak lányunk van.) Mindenesetre azzal a szeretettel szeretjük, ami annak jár, aki a legfontosabb annak a személynek, aki a mi számunkra a legfontosabb ezen a világon. (Te jó Ég! Milyen lehet, ha még csak nem is szimpatikus a lányunk/fiunk választottja?!)

Akkor mire kell vigyázni?

Íme, az anyós-vő, anyós-meny kapcsolat tizenkét pontja:

1. A házaspár kapcsolata mindent felülír. Ők élnek együtt, úgy alakítják az életüket, ahogy nekik jó. Nem kell, hogy nekünk tessen!
2. Feltétlen bizalom a gyermekünk párja iránt. (Nem nekünk kell mellette lenni nehéz helyzetekben, hanem annak, aki átvette tőlünk ezt a felelősséget!)
3. Ne szervezzük túl a közös programokat! Semmi ne legyen kötelező! Akkor jöjjenek, amikor szeretnének velünk időt tölteni! Ne legyen ez kényszer! Jó előre beszéljük meg, hogy senkinek ne legyen meglepetés például, ha idén csak karácsony második napján jönnek.
4. Az együttlét minőségi idő legyen! Beszélgessünk sokat, szerezzünk kellemes élményeket, amelyből mindkét család táplálkozhat hosszú időre!
5. Óvatosan a jótanácsokkal! Csak, ha kérdezik!
6. Nem kell feltétlenül véleményt formálni a döntéseikről, konfliktusaikról, csak, ha kíváncsiak rá.
7. Ne terheljük olyan problémákkal a fiatalokat, amit mi is meg tudunk oldani!
8. Ne gondoljuk, hogy természetes visszaadni azt a gondoskodást, amit mi adtunk gyermekünknek! Semmiképp nem lehet összehasonlítani a kettőt! Ha jól neveltük, úgyis figyelni fog ránk.
9. Tiszteljük a másik szülőpárt! Ők nevelték a gyermekünk párját!
10. Nem igaz a mondás: „Lányom asszonynak szólok, vejem uram is értsen belőle.” Mondd a vejed uradnak! Face to face!
11. Akkor segítsünk, ha szükség van rá! Ne nyomuljunk jó szándékból sem!
12. Szeretet és tisztelet egymás iránt…

Aki azt hiszi, bort iszom, és vizet prédikálok, járjon utána!