Mikor kezdődik egy párkapcsolat?

Írta: Bánhidi Tamás

Amiben biztos vagyok:

• Erre a kérdésre mindenkinek van válasza.
• Abban is biztos vagyok, hogy két egyforma válasznak kisebb az esélye, mint egy március 15.-i Balaton taván megrendezett jégkorong mérkőzésnek, vagy ugyanott egy második Hummer találkozónak.

A szakirodalom három, négy, vagy öt szakaszt nevez meg egy kapcsolatban. A kezdetét illetően vannak olyan jellemzők, amelyek azonos irányba mutatnak.

1965-ben Bruce Tuckman pszichológus professzor a csoportok működését figyelte meg, és vizsgálatának eredményeképpen 4 fő szakaszt különböztetett meg. Témánk szempontjából azért lehet érdekes, mert egy párkapcsolat is értelmezhető két főből álló csoportnak. Tuckman által leírt szakaszok:

1. Forming (a csoport kialakulása)
2. Storming (viták)
3. Norming (a normák, szabályok lefektetése)
4. Performing (a kapcsolat működése, avagy művészet-sokat mondó szó)

Fentebbiek szerint értelmezhető úgy is, hogy a párkapcsolat kezdetét megjelölhetem a 4. pont teljesülésekor, amikor a fejlődési szakasz végére ér.

Tovább megyek. Meggyőződésem szerint az ember teremtett lény, életének oka és célja van. E célhoz a Teremtője eszközöket ad. A cél a “tökéletes” jellem kialakítása, egyik és talán az egyik legfontosabb eszköz ebben a társ, “segítőtárs”.

Az Alkotónál vajon ismeri e valaki jobban alkotását?

Ha nem, akkor érdemes lehet az alábbi gondolatot megfigyelni.

I Móz. 2,18,24 “És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt… Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté”

Eszerint a párkapcsolat kezdete nem köttetik a másik fél jelenlétéhez, és együttműködéséhez.

1. Elhagyja / szülőkről való leválás lelkileg, szellemileg, anyagilag…
2. Ragaszkodik
3. Lesznek egy testté

Ahogy eddig sem kellett, ezután sem kell egyetérteni gondolataimmal. Az előbbieket nem kívánom felülhaladni, de régóta nem hagy nyugodni a gondolat, hogy elmondjam a “tutit” az alábbi nyilván nem 100%-os példán keresztül, csak szemléltetés gyanánt:

Sokat autózom, vezetek. Mióta van gyermekem, vannak gyermekeim, másképp tekintek a közlekedés ezen formájára, ahol döntéseimmel befolyásom van magam és mások életére.

Sokat autózom úgy is, hogy nincsenek ott velem gyermekeim. Megtehetem e, hogy ilyen esetekben a KRESZ szabályai alól mentesítem magamat, hiszen nem kell rájuk vigyáznom? Ha baj történne emiatt, csak velem történik, ők biztonságban vannak otthon. Elég, ha akkor vagyok “jó fiú”, amikor ott utaznak mögöttem? És itt most az idősíkra szeretném a figyelmet irányítani!

Akkor is apa vagyok, ha nincsenek velem a gyermekeim, akkor is férj vagyok, ha nincs velem a Feleségem, akkor is valakinek a párja vagyok, ha nincs ott még velem, még nem is tudom, hogy ki ő.

Kedves Olvasó, remélem sikerült közelebb kerülni a címben feltett kérdés valódi válaszához!

Jó döntéseket kívánok ennek szellemében a mai, holnapi, és összes további napjainkra!